Elsők között kell megtanulni Ázsiában, hogy mi olyat árulnak
az utcán, amit meg lehet enni. Hatalmas kultúrája van, tudniillik. Mindenki
eszik az utcai árusok standjánál, így a „fehér ember” is, csak előbb
elhessegeti a köjálhoz szokott szigorú gondolatait. Azért jó tisztában lenni a
választékkal, mert a turisztikai látványosságoknál, a parkokban, és minden
nagyobb program helyszínén ez az az étkezési forma, ami rendelkezésre áll.
Kicsi kajás kioszkok, egyszemélyes árusok, üdítős bodegák mindenhol vannak,
dögivel, és az áraik nagyon olcsók.
Ha finom levesillat csapja meg az ember orrát, az bizony nem
’odeng’, mint Koreában, de valami hozzá nagyon hasonló. ’Fishball’ a neve, hallisztből
készült puffasztott-főzött golyócskák. Nagyon ízletesek, saslikként adják „felfűzve”
hurkapálcára, vagy hungarocell tálkában, forró löttyöt rázúdítva, édes-erős
paprikaszósszal nyakon öntve. Ebben lehet bízni, olcsó és finom.
Morbid látvány az üzletek polcain a vákumos csirkeláb. De
nem ám az egész láb, hanem – sokszor egyenként! – a ’kapirgálója’, ahogy
boldogult szigetszentmiklósi nagymamám hívta gyerekkoromban. Fantasztikus
csemegének számít, van sima, fűszerezett, curry-s és chili-s. A kínaiak úgy
eszik snack-ként a csirkelábat, mint a koreaiak a sült polipot vagy a magyarok
a sajtos tallért. Nekem nem áll szándékomban kipróbálni...
Isteni csemeg viszont a forró platnival ellátott kiskocsin
árult sült édesburgonya. Ennek a belseje olyan narancssárga, mint a kanadai
töké. A krumplit megpárolják, átsütik és egyben, zacskóban adják oda. Én sót is
teszek rá, mert csodás és különleges az só és a cukor harmóniája ennél a
foszlós belsejű, finom burgonyánál. Sült gesztenyét minden évszakban árulnak az
utcán. Hatalmas serpenyőket töltenek meg apró szénszemcsékkel, felforrósítják,
és abba rakják a gesztenyét. A csöves kukoricát a héjában főzik meg és só
nélkül teszik ki a pultra. 
A gyerekek kedvenc édessége a cukorszirupba mártott, apró
piros szilva. Sokáig nem jöttem rá, hogy mi ez. Hatalmas „csokrokba” kötve
árulják a hurkapálcikára felfűzött, nagy, fényes piros „gyöngyöket”. Jól mutat és sajnos finom is. Emellett frissítőként 20 méterenként vannak üdítő árusok. A coca cola termékek ára 3,5 yüan (kb. 120 ft), fél literes ásványvíz 2-2,5 yüan (70-80 ft). Az "extrább" innivalókat 4 yüanért meg lehet kapni. (aloe, tejes tea, ice-tea, vitaminos italok...). A fél literes nescafé és a 100%-os gyümölcslevek a legdrágábbak, 6-8 kínai pénz az ára (200-300 ft). Egyfajta fémdobozos tonic és szénsavas ásványvíz van, vagyis "soda water". Az utcákon és üzletekben egységesek az árak, senki nem adhatja drágábban a portékáját. Ilyesféle utcai „fast-food”-okat lehet megtalálni minden
este, amikor kiözönlik a délutáni sziesztája után a nép az utcára, és elkezni
élni az éjszakai életét, azonnal az étkezéssel kezdve.
